Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége - IVSZ hírek RSS Feed

1. MENTA 2014 - Kerekasztal a köznevelés, felsőoktatás, szakképzés problematikájáról

   Pótolhatóak-e a kivándorlók? Milyen szerepet kell vállalnia a piacnak a szakképzésben? Hol fordulnak el a diákok a természettudományoktól?

   Ezen kérdéskört járja át az idei MENTA egyik kerekasztal-beszélgetése.

   További információ és jelentkezés

2. Az IVSZ ismét díjazza az év IKT menedzserét, innovációját és projektjét

   Gyurós Tibor - díj „Az év menedzsere az infokommunikációban”

   A díjat Gyurós Tibor emlékének adózva már 17 éve ítéli oda az IVSZ olyan,az IKT iparágon belül tevékenykedő vezető beosztású menedzser számára, aki az éves munkája során kiemelten hozzájárult vállalata sikerességéhez, és tevékenységével elősegítette a hazai infokommunikációs iparág és az információs társadalom fejlődését.

   „Az év IKT projektje”

   Az IVSZ az IKT iparág területén megmérettetésre hívja a kiemelkedőnek tartott projekteket minden évben. A díjjal az IVSZ azokat a már sikeresen lezajlott projekteket kívánja kitüntetni, amelyek megfelelnek a szakmaiság és a minőség követelményeinek, valamint megvalósításuk során valós értéket teremtenek az ügyfelek számára. Fontos szempontként kell figyelembe venni, hogy csak már sikeresen lezárult projekt részesülhet díjazásban. Évente több - maximum 3- projekt is részesülhet elismerésben a zsűri döntésének megfelelően.

   „Az év IKT ötlete / innovációja”

   A cél elsősorban az induló vállalkozások díjazása, ezzel az elismeréssel kívánjuk segíteni a vállalatok piacra jutási esélyeit, lehetőséget teremtve ötleteik, innovációjuk bemutatására, egyben díjazására. Évente több - maximum 3-  díjazott cég lehet a zsűri döntésének megfelelően.

   A pályázatokat és a jelöléseket a   e-mail címre várjuk a weboldalon található pályázati illetve jelölési adatlap kitöltésével.

   Jelölési határidő: 2014. augusztus 15.

   Pályatok beadási határideje: 2014. augusztus 25.

   A Gyurós Tibor-díj korábbi győztesei

   A Bíráló Bizottság tagjai:
    
   • Bőle György, a HWSW lapigazgatója
   • Braun Péter, a VISZ elnöke, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatói főtanácsadója,
   • Galambos Márton, a Forbes főszerkesztője
   • Charaf Hassan dr, egyetemi docens, BME Alkalmazott informatika csoport
   • Kovács Patrik, FIVOSZ elnöke
   • Málnay Barnabás, az MMKlaszter igazgatója, az AVEC Akcelerátor üzletfejlesztési igazgatója
   • Reich Lajos dr, 2013-as díj nyertese, a GE Healthcare technológia-igazgatója
   • Spaller Endre, a NIH elnöke
   • Szabadkai Andrea dr, Gyurós Tibor özvegye
   • A bizottság elnöke: Laufer Tamás, az IVSZ elnöke

    

3. Fókuszban a szabályozási kérdések

   Computerworld: A 2013-as év értékelésekor Laufer Tamáselnök a következőket mondta: „Az egyes tagozatok, munkacsoportok, mint az IVSZ működésének alapkövei, kiemelkedően hasznos tudással és felkészültséggel járultak hozzá, hogy az országos szintű szakpolitikai egyeztetéseken az általunk képviselt gazdasági szereplők érdekei érvényesülhessenek a döntéshozatali folyamatok során.” A távközlési piac mely érdekeinek érvényesülésében sikerült komoly eredményeket elérnie az IVSZ-nek, és hol nem jártak sikerrel?
   Kőrösi Szabolcs Gábor: A 2013-as évben alapvetően pozitív változásokat tapasztaltunk a szektor és a kormányzat közötti együttműködésben. Egyre többször hallgatták meg, kérték ki a véleményünket. A frekvenciahasználati jogosultságok tavalyi meghosszabbítása bebizonyította, hogy igenis kialakítható win-win megoldás a kormányzat és a szolgáltatók között, amelynek az előfizetők a haszonélvezői. Reméljük, hogy az idei évben a véleményünket egyre többször építik be a stratégiák, koncepciók kialakításakor, a jogszabályok megalkotása során. A kapcsolatok szorosabbá válását, a kormány szándékait a két távközlési szolgáltató és a kormányzat között létrejött stratégiai partnerségi megállapodások is tükrözik.

   CW: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kíván a Távközlési tagozatot érintő stratégiáján valamiben változtatni az IVSZ? Ha igen, miben?
   KSzG: A szabályozási kérdések továbbra is a fókuszban maradnak, hiszen ezek a szektor fejlődésének kulcsai. A szektorspecifikus adók, a túlburjánzó, költséges és jelentős adminisztratív terhet jelentő szabályozási környezet változtatását, lebontását, a deregulációt a jövőben is a zászlónkra tűzzük. Mindamellett az IVSZ elnöksége javasolta az üzleti/stratégiai kérdések hangsúlyosabb képviseletét, aminek a távközlési tagozat örömmel tesz eleget.

   CW: Jelenleg (július első napjai) nem hozták még nyilvánosságra az infokommunikációs szektor kormányzati irányításának struktúráját, illetve a felelős vezető(k) személyét. Hogyan jellemezné a kormányzattal kialakítandó gyümölcsöző együttműködést? A Távközlési tagozat szempontjait figyelembe véve változtatna valamin az előző ciklus gyakorlatához képest?
   KSzG: Fontos lenne, hogy minél gyorsabban végbemenjen az igazgatás belső átalakulása, valamint tisztázódjon a szektor irányításának hierarchiája. Jelenleg nem látunk tisztán, hiszen a területen a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is feladatokat kapott. Az elmúlt években sajnálattal tapasztaltuk, hogy egyre szűkül azon szakemberek köre, akik szakmailag is felkészültek, és döntési helyzetben is vannak. Lényeges lenne, hogy a fejlesztési tárcánál államtitkári szinten kezeljék a területet, ugyanakkor az is kiemelt jelentőséggel bír, hogy a korábban megkezdett és többnyire sikeres párbeszédek tovább folytatódhassanak. Ehhez az eddigi vezetői/szakértői szint (helyettes államtitkár/főosztályvezető) szakértelme nélkülözhetetlen.

   
   Kőrösi Szabolcs Gábor - szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgató, Telenor Magyarország

    

   CW: Elégedettek a hosszas előkészítés után megvalósított egységes közterületi mobilparkolási rendszerrel?
   KSzG: A puding próbája az evés. A július 1-jei indulás után, tehát az első tapasztalatok alapján látjuk majd, hogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által kialakított rendszer hogyan muzsikál. Bízunk benne, hogy a kormányzat által kitűzött cél, a szolgáltatási portfólió bővülése megvalósul. Ez ismételten win-win helyzetet eredményezhet. Ugyanakkor nem rejthetjük véka alá, hogy a sok egyeztetés ellenére sem sikerült az elmúlt években olyan szabályozást kialakítani, olyan helyzetet teremteni, amely nem hordozza magában jelentős problémák kialakulásának a lehetőségét. Csak remélni tudjuk, hogy ezen szolgáltatások igénybevevői, az ügyfeleink a szolgáltatás indulásakor, a korábbi üzemeltető EME Zrt. és az új rendszer üzemeltetőjének lezáratlan vitája miatt nem tapasztalnak majd kellemetlenségeket.

   CW: A távközlési szektort sújtó különadókkal kapcsolatban vannak folyamatban tárgyalások a kormányzattal? Látszik valós esély a változtatásra? Mit tartanának elfogadható megoldásnak?
   KSzG: Bízunk benne, hogy rövid időn belül ezen adóterheket mérsékli, majd hosszú távon akár ki is vezeti a kormányzat. Jelenleg Magyarország világelső ezen szektorspecifikus adóterhek vonatkozásában. Ez a helyzet az előfizetők, valamint a szolgáltatók mellett a kormányzat számára is kedvezőtlen, hiszen az adók rövid távon ugyan jelentős bevételt hoznak a kormányzat részére, ugyanakkor hosszú távon mindenképpen gátolják a GDP növekedését, hiszen elveszik a piaci szereplők kedvét a befektetésektől.

   CW: Mivel szeretne az IVSZ Távközlési tagozata kiemelten foglalkozni a közeljövőben?
   KSzG: Kiemelkedő feladat a kormányzati kapcsolatok további bővítése, megszilárdítása. Szakmai feladatként a szektorspecifikus adók mérséklése mellett a szektor szabályozásának teljes felülvizsgálatát tűztük ki célul 2014-re.

   CW: Milyen civil szervezetekkel tartja kiemelten fontosnak a jó együttműködést, illetve milyen szempontok alapján kooperálnának?
   KSzG: Nem szeretnék kiragadni egy vagy több ilyen szervezetet. Minden olyan társasággal szeretnék együttműködést kialakítani, amely tud és akar is tenni a szektor fejlődésének előmozdítása érdekében.

   CW: Mi az oka annak, hogy a Távközlési tagozat – a tagok számát tekintve – kis létszámú? Igaz, hogy a nagy távközlési szolgáltatók ott vannak, de a kis cégek hiányoznak (vagy esetleg más tagozatban szerepelnek). Természetes így, vagy esetleg jó lenne változtatni?
   KSzG: Valóban igaz, hogy a Távközlési tagozat tevékenységében főként a nagyobb szolgáltatók vesznek részt, ugyanakkor az Magyar Kábelkommunikációs Szövetségen keresztül a legkisebb kábelszolgáltatók is képviseletet kapnak. Ezen kívül az elmúlt hetekben az IVSZ számos kis szolgáltató felvételéről szavazott.

   CW: Mennyire különül el az IVSZ-en belül az egyes, tevékenység szerinti tagozatok munkája? Hol, milyen területeken, milyen pontokon van létjogosultsága a megosztásnak, illetve hol nincs?
   KSzG: Számos átfedés van. Az ezekben rejlő szinergiákat a jövőben igyekszünk egyre inkább kihasználni. Példaként jelölném a szerzői jogi munkacsoportot, amelynek a tevékenysége (például az üreshordozó jogdíjak tekintetében) szinte valamennyi tagozat tevékenységét érinti. Az IVSZ-ben a tevékenység szerinti tagozódás mellett létezik egy másik, a vállalkozások mérete szerinti tagozódás is. Ezekben a tagozatokban (Mikro és Start-up, KKV, Nagyvállalati, Multinacionális) a különböző tevékenységet folytató vállalkozások igyekeznek a méretükből fakadó kérdéseket közösen megvitatni, megoldani.

   Forrás: computerworld.hu
4. Szeptemberben ismét MENTA konferencia!

   A rendezvény célja, hogy alkalmat teremtsen az infokommunikációs szakma és gazdasági, kormányzati környezetének képviselői számára arra, hogy kellemes baráti körülmények között osszák meg véleményüket egymással a szakma fejlődését érintő aktuális kérdésekben.

   Az idei, szeptember 17-18 között Budapesten megrendezésre kerülő MENTA az újonnan hivatalba lépett, iparágért felelős állami szereplők bemutatásán túl, az ágazati stratégia, IKT trendek és jövőkutatás témakörökre fókuszál. Kiemelt hangsúlyt kap a köznevelés, felsőoktatás, szakképzés problematikája és a diszruptív technológiák hatása a mindennapokra.

   Idén, rendhagyó módon a MENTA konferencián kerül sor a Gyurós Tibor-díj átadására is. A Szövetség 3 kategóriában díjazza a kiemelkedő IKT teljesítményeket: az év IKT ötlete/innovációja, 2014 IKT projektje és az év menedzsere az infokommunikációban.

   Regisztráljon most!

5. Az IVSZ, a szakma képviseletében, felvállalja a Nemzeti Összefogás a Digitális Munkahelyekért program koordinációját

   A munkanélküliség, különösen a képzett fiatalok munkanélkülisége, a jelen társadalom és politika egyik legnagyobb kihívása Európában és sajnos Magyarországon is. Akinek nincs munkája, jó eséllyel elesik a lakhatás, a családalapítás és az elvárható minőségű életvitel lehetőségétől is. Ez a tendencia erősen köthető a világ digitalizációjának folyamatához is. Ha valaki nem rendelkezik a digitális eszközök használatának készségével, nem képes a saját munkáján belül digitális módon gondolkodni, ma már nehezen talál munkát, holnap pedig egyáltalán nem fog.

   A digitális képességek kritikusak a munkaerő piaci problémák a megoldásában, akkor is, ha nem informatikai állásról van szó – arról nem is beszélve, hogy Európában közel félmillió, Magyarországon is több mint 10,000 betöltetlen informatikai munkahely van, és a becslések szerint a következő 4 évben a betöltetlen állások száma megduplázódik. Az egy főre jutó GDP hozzájárulása egy dedikált IKT munkahelynek ma évi 12 millió Ft, ha exportra termel, akkor 20 millió Ft, a nem tudásalapú iparágak átlagos hozzáadott értékénél 4-5-ször magasabb.

   Ez a 10,000 betöltetlen nem hirtelen keletkezett, gyakorlatilag már évek óta ez a helyzet és valószínűleg ha találtunk volna erre jó választ, akkor további munkahelyek keletkeztek volna. Ez óriási bevételt jelenthetett volna magyar vállalatoknak, lehetőséget pályakezdőknek és stabilitást a GDP-nek. Ezt a szakadékot egyedül sem az informatikai piac, sem a kormányzat, sem az oktatási rendszer nem tudja betömni, egymásra vagyunk utalva, együttműködésre, összefogásra van szükség. A közszféra, köz- és felsőoktatás, felnőttképzés, munkaerő piaci közvetítők, informatikai és nem informatikai vállalatok szorosan együttműködő platformjára van szükség. Ha mindenki a saját parciális és rövidtávú érdekeit nézi, akkor végül mindenki veszít, Magyarország is.

   Először is mindenki számára egyértelművé kell tenni, hogy az informatikai karrier az egyik legvonzóbb karrier jelenleg és ez így lesz a jövőben is. Sokan vannak, akik nincsenek még tisztában ezzel, különösen a hölgyek, lányok körében. Bár Európában sem sokkal jobb a helyzet, itthon csak minden huszadik nő választja a természettudományi pályát, eldobva ezzel egy rugalmas, jól fizető, kismama- és anyabarát pályát.

   Másodszor, alapjaiban és a lehető leggyorsabban meg kell újítani az informatika oktatást a köznevelés rendszerében. Ahogy az írás és az olvasás, úgy a korszerű digitális technológiák használatának képessége is alapvető ahhoz, hogy valaki munkát végezzen a XXI. században. Az én fiam most végzett hatodik osztályban.  240 órában tanult matematikát és természetismeretet, 222 órában magyart és történelmet, 111 órában németet, 333 órában testnevelés és egyéb készség tárgyakat és csupán 18 órában informatikát. Természetesen akkor sem mobil fejlesztéssel, 3D modellezéssel vagy játékrobotok programozásával foglalkoztak, hanem számukra érdektelen, élményt nem nyújtó dolgokkal.

   Harmadszor, tudomásul kell venni, hogy a dinamikusan és gyorsan változó technológiát folyamatosan tanulni kell, képesnek kell maradni alkalmazkodni és új eszközöket megismerni. Nem csak az iskolában, azon kívül is és elsősorban digitális távoktatási keretek között. Ehhez persze a tananyagnak is alkalmazkodnia kell, hogy a diákok, dolgozók friss, használható és hatékony tudást szerezhessenek.

   Negyedszer, ha valaki a képességek birtokában van, tett ezért, akkor azt honorálni kell, olyan minősítési rendszerrel, ami naprakész, és elismert a munkaerőpiacon.

   Legvégül biztosítani kell a munkaerő és a munka egymásra találását. Jelenleg ennek a folyamatnak mi vesztesei vagyunk, a becslések szerint több mint 100,000 magyar informatikus távozott külföldre, miközben mi nem tudunk ilyen mértékben igazolni munkaerőt más piacokról.

   Egyértelmű, hogy ezeket a problémákat csak közösen tudjuk megoldani. Az IVSZ, a szakma képviseletében, felvállalja a Grand Coalition for Digital Jobs európai program hazai koordinációját. Ezennel felkérek minden érintettet, hogy csatlakozzon a hazai „Összefogás a digitális munkahelyekért” kezdeményezéshez, alkossuk meg közösen azt a programot, ami segíthet a hiányzó munkaerő megteremtésében. Alkossunk új kereteket, jöjjenek létre új partnerségek és dolgozzunk keményen a pár éven belül kézzelfogható eredményekért.

   A sikeres összefogásból az egész ország komolyan profitálhat, ha csak a mostani 10,000 hiányzó munkahelyet sikerül betölteni, az évi körülbelül 150 Mrd Ft-nyi GDP növekedést jelenthet. Mivel az informatikának köszönhetően a gazdaság digitális transzformációja elkerülhetetlen, ezért digitális munkahelyek további tízezrei jönnek létre a következő évtizedben, multinacionális- és nagyvállalatoknál, illetve innovatív startupoknál egyaránt. A KKV-k versenyképessége, nemzetközi piacon való megjelenése is elképzelhetetlen megfelelő informatikai alapok nélkül. Ahogy a XVIII. században a gőzgép, a XIX. században az elektromosság voltak a társadalom minden területén a fejlődés motorjai, úgy ma ezt a szerepet a digitális technológiák töltik be.

   Nincs már „digitális gazdaság” a gazdaság teljes mértékben digitalizálódott. A változástól ugyan sokan tartanak, de el kell fogadnunk, hogy ez a trend megállíthatatlan, sőt gyorsul, és egyáltalán nem veszi figyelembe az országhatárokat. Nincs más lehetősége Magyarországnak sem, mint részévé válni annak a digitális transzformációnak, ami néhány év alatt tüntet el évtizedek, évszázadok óta létező szakmákat és hoz létre új iparágakat. Európa, de Magyarország sem engedheti meg magának, hogy ezt ne vegye figyelembe növekedési stratégiájában. A világ erőforrásainak újraelosztása digitális technológiai alapokon zajlik, pénzt, munkaerőt, befolyást nyerhet, aki ezt felismeri.

   Erre a változásra elsősorban oktatással lehet felkészülni, még nem késő, de a 24. órában vagyunk.

   Ismételten kérek hát mindenkit a teremben, és azokat is, akik nem tudnak most itt lenni, hogy segítsék az IVSZ-t ebben a munkában, csatlakozzanak a kezdeményezéshez és kezdjük el ezt a munkát közösen. Fogjunk össze, hogy a digitális képességek révén javuljon hazánk versenyképessége, a betöltött több tízezer informatikai munkahelyeken keresztül pedig a gazdaság teljesítménye.